2013. szeptember 26., csütörtök

Method-trükk


Létezik egy egyszerű, ám de annál hatásosabb megoldás etetőanyagra, azoknak, akik szeretik a method kosaras, vagy hagyományos fenekezővel történő horgászatot. A módszer a következő: mivel a method kosaras horgászat lényege, az etetőanyag koncentrált bejuttatása, minél közelebb a horoghoz, hogy ez által a ponty testvérek a szétterülő élelemmel együtt a csalit is könnyebben észrevegyék, esetleg avval együtt föl is szippantsák. Ehhez a módszerhez akadtam rá egy könnyen elkészíthető, de annál hatásosabb keverékre, melyet megosztanék veletek. 


A főszereplő a zacskós Micro mix etetőpellet. Én úgy készítem ezt a jellegű kaját, hogy a horgászatot megelőző éjjel, előveszem vödröm, és számomra megfelelő mennyiségű pelletet töltök bele (rendszerint egy zacskónyi). Hogy érthető legyen, arányokat mondok, de természetesen mindenki olyan mennyiséget készít, és olyan arányban, ahogy neki jólesik. Tehát, fogok 1 kg pelletet, melyet fölöntök vízzel úgy, hogy az ellepje, sőt még egy kicsit meg is haladja annak szintjét. Én cirka olyan egy-két ujjnyi vastag vízréteget hagyok fölötte. Nem kell aggódni, reggelre az egészből nem lesz más, mint egy nagy összeállt massza. Kiérve a partra, fogok egy akármilyen nekem tetsző íz világú etetőanyagot, és negyed-fél zacskóval hozzákeverek.


 Elég nehézkes beledolgozni, de megéri a fáradtságot. Eztán ha van törő rosta, akkor egyszer vagy kétszer áttöröm, ha nincs nem gond, így is-úgyis remekül működik. A következő lépésként hozzáadok egy kevés poraromát. A külön aromásítást azért tartom fontosnak, mivel csak kis mennyiségben akarunk etetőt használni, ezért kell az intenzív csalogató hatás. Egy kiló alaphoz, plusz negyed-fél zacskó etetőhöz, én majdnem fél zacskó aromát töltök. Eztán hozzákeverek még egy doboz csemegekukoricát, melyben, ha van lé, nyugodtan mehet hozzá. Ezt alaposan elkeverem, és még egyszer ellenőrzöm az állagát. Tehát az állag akkor jó, ha könnyen összeáll, és kifejezetten ragacsos, kézre tapadós etetőt kapunk. Ahhoz hogy ezt beállítsuk, nyugodtan használhatunk etetőanyag ragasztót, ha túl híg lenne. Vagy nyugodtan hígíthatjuk vízzel, ha netán nagyon tapadna. Én először mindig inkább egy árnyalattal hígabbra keverem, és csak eztán állítom be ragasztó segítségével, bár tudom, ez ellentmond az általános törvénynek, de a megfelelő ragacsosságot így érhetjük el könnyebben. Mikor elkészültünk az etetővel, akkor következik a másik trükk.


 Vagy method kosarat, vagy bordázott ólmot célszerű használni. Gyömöszöljünk egy kevés anyagot a kosárba/ólomra, ez lesz a „mag”. Eztán fogjuk a kosarat és forgassuk meg valamilyen magőrleményben. Kiváló például a napraforgó őrlemény, mert ezt a magot szinte mindenhol be lehet szerezni, és otthon könnyű ledarálni. Én ezt egy külön tálkán tartom ehhez a művelethez. Eztán fogjunk még egy kis etetőt, és burkoljuk be ismét a kosarat. Ez lesz a köpeny. Nem kell megijedni, ha a kosárban kitekeréskor, marad egy kevéske etetőanyag, mivel a mag amit először belegyúrunk, másodlagosan egyfajta aroma akkuként is szolgál, a jelentős aromázás miatt. Tehát a működési mechanizmus a következő: vízbe érkezésnél egyből egy felhőt húz a talajig, a talajra érve ledobja a köpenyt, ezáltal terített magokban, ízekben gazdag asztalt létrehozva, a megmaradó mag pedig lassú bomlásával pótolja az eddig elillant aromát, és apró szemcséket. Ebből kitűnik miért is fontos a ragacsos állag. További előnye, hogy tényleg nincs szükség nagyobb mennyiségű alapozó etetésre, sőt van, hogy egyáltalán nincs, de ha valaki akar, annak elárulok még egy apró trükköt, miképp juttathatja be megfelelően ezt a ragacsos kaját. 



A módszer pedig: Levágtam egy viszonylag vastagabb orvosi fecskendő végét, úgy hogy annak nyomókája éppen csak kibukjon belőle. A nyomókát kissé hátrahúzva, a fecsit belenyomom az etetőanyagba, eztán egy keményebb felületet keresve (nálam ez a vödröm teteje) rárakom a nyitott végét, és jó nagy nyomást gyakorlok rá. Utána már csak ki kell nyomni a kis hengeres etetőanyagot a fecskendőből, mely kiválóan csúzlizható. A hengerek mérete akkor megfelelő, ha magassága nem haladja meg az átmérője dupláját, így kevésbé lesz hajlamos a levegőben pörögni, ezáltal pontosabban lehet lőni. Igazából ennyi lenne, elkészíteni sokkal egyszerűbb, mint ahogyan hangzik. Nekem kiválóan bevált, még hideg vízi horgászataim során is. A kedvenc keverékem alapja Micro mix pellet, kevés liftező mézes etetőanyag, scopex vagy eper hal aromával. Ez hideg vízben is kiválóan hozta a potykákat.



És még egy apró tipp: legyen egy kisebb kézmosó vödör a közeletekben 2 dolog miatt is. Az egyik az, hogy le kell mosni a kezetek (ki hitte volna), a másik, hogy ha pár kézmosás után megfigyelitek a víz színét illatát, észre fogjátok venni a változást. Ha netán van egy spiccbot és egy Vizi pisztoly a táskátokban….. (erről még később beszámolok)
Ha van kedvetek próbáljátok ki, ha valami nem stimmel nyugodtan kérdezzetek, nagyon szívesen segítek bárkinek bármivel kapcsolatban ha tudok.
Görbüljön!




Professional Fish Hunter Team!

2013. szeptember 25., szerda

Kenyeres pontyok.

A régi időkben nem volt jellemző, hogy különféle etetőanyagok bőséges kínálatában válogasson a halra pályázó horgász. Legtöbb esetben mindenki azt használta, amit a ház körül talált. Innen eredt az ötlet, mikor a konyha szekrényeiben turkálva, ráakadtam egy szép kilós száraz kenyérre.

Idősebb horgászok, ma is esküsznek eme remek anyag használhatóságára, nem is ok nélkül. Ha jobban belegondolunk, rengeteg etetőanyag alapja a kenyérmorzsa, ami gazdag szénhidrátokban, ezáltal az etetőanyag tápanyagtartalmát igen rendesen megdobja. A lényegre visszatérve, régen a kenyeret különféle természetes anyagokkal, mint a méz, fahéj, vaníliás cukor stb.… ízesítették, én úgy gondoltam, erre a célra, a Professional aromákat fogom használni. Mi sem egyszerűbb az elkészítésénél. Egy kevés vizet adjunk a száraz kenyérhez, és miután felpuhult keverjünk hozzá egy kis por aromát. Az elkészült masszát, már is kiválóan tudjuk csúzlizni, etetőkosárba nyomkodni, de egy közepes törőszitán áttörve homogénebb, a kosárból szépen oldódó anyagot kapunk.

 További előnye, hogy nagyon sok szemes, vagy élő anyagot elbír, mivel rendkívül jól tapad. Csaliként kifejezetten jó a csontkukac, mellyel szép keszegeket-kárászokat foghatunk horgászatunk során, de aki pontyra pályázik, bátran válassza a Professional kifli bojlik bármely ízesítését. Ez a csali kiválóan illik az áztatott kenyérhez, mivel ugyancsak liszt illetve „kenyér alapú”.

 Egyszerű, ám de örökös etetőanyag a kenyér, melyhez néha érdemes visszatérni, nem pedig élből elutasítani mindent (és ez nem csak a kenyérre igaz) ami a régebbi korokhoz köthető. Próbára fel! Üdvözlettel: Professional Fish Hunter Team!

Kukorica Professional módra.

Nagyon egyszerű és hatékony praktikát szeretnék bemutatni, a kedves horgásztársaknak, mégpedig az aromásított kukoricát. Nos bizony bizony, ebben semmi ördöngösség nincs, de aki véletlenül nem gondolt még erre, annak nagyon is hasznos dolgokat írok le. Sokszor próbálkozunk a különféle pácolt, lés, egyéb kukoricákkal, és dacára a kiváló csaliknak, mégsem tudunk egy picike kapást sem kicsikarni. Ekkor jön számításba, az egyszerűség elve. Ahelyett, hogy bonyolultabbnál bonyolultabb módszerekkel próbálkoznánk, először érdemes inkább egyszerűsíteni a történetet. Húzzunk egy kisebb horogra egy sima általános akármelyik boltban megvehető konzerves csemegekukoricát egy szem csontival, ez sokszor meghozza a kapást.
  Sokszor tervezünk egyszerűbb horgászatokat, ahol szinte kizárólag csak e kis csalikkal horgászunk, nem is eredménytelenül . Ilyenkor a következő képen készítjük el kukoricánkat: Először is válogassuk ki az alapanyagokat. Egy doboz csemegekukorica. Egy, esetleg kettő kis tároló dobozka. Kis só. Ízlés szerint Professional aromapor. ( scopex mindig legyen kéznél, ha már kukoricáról van szó)

  A csemegekukoricát bontsuk föl, engedjük le a levét, arra nem lesz szükség. Egy kis tálkába öntsünk belőle egy keveset, és szórjuk meg sóval, és aromaporral. A só azért fontos, mert egyrészt tartósít, másrészt kissé megcsípi a kukoricát, ezáltal segítve az aromapor jobb felszívódását a kukoricába. Jól keverjük el, és az előkészített kis dobozkánkba úgy rakjuk bele, hogy réteges legyen.


 Egy sor kukorica, aztán egy pici aromapor, következő sor kukorica, még egy kis aromapor. Jó ezt a horgászat előtt egy nappal elkészíteni, mivel a kukoricának kevés idő kell, míg átjárja az illat. Másnap tehetünk akár az etetőanyagba is belőle jócskán, így extra csáberőt képezve, és a horogra is egy két szem csontkukac, vagy giliszta társaságában fölkerülhet. Érdemes kísérletezni, többféle aromát kipróbálni, esetleg több kevesebb ideig „érlelni” .

 Nyáron például, mikor szinte forró a víz, és szinte sehol sem láttak halat, kellemes meglepetést okozhat, két három szem, egy hétig epres-halas aromában érlelt kissé savanykás illatu csemegekukorica. Ilyenkor érdemes a kukorica közé egy-két szem halas zacskós pelletet is rejteni, mely egyrészt még megbolondítja egy kissé a kukoricánkat, másrészt csalinak is felhasználható, mivel ő is átveszi a kukorica akkorra már savanykás illatát. Nem kell félni, nem fog szétesni a pellet. Kívánok kellemes kísérletezgetést!

 Üdvözlettel: Professional Fish Hunter Team!

Sötét pontyozó

Kedves horgásztársak!

 A következőkben a Professional egy hideg vízi etetőanyagát szeretném kissé bemutatni. Tesztünk helyszíne egy Pécs közeli kis tavacska, mely elég gyéren telepített, így hát, amivel itt halat lehet fogni, az bizony egy jó és működőképes etetőanyag. Visszatérve a sötét pontyozóra, mikor tesztünket készítettük, bizony egy elég szeles, hideg napra ébredtünk, mely még rontotta esélyeinket, de bízva a Professional termékeiben, dacolva az időjárással, és a halszegény tavacskával, nekilendültünk a horgászatnak. A sötét pontyozó egy durvább szemcsézetű, sötét színű etetőanyag.

 A színe feketés, de a felhasznált anyagoknak köszönhetően, nem természetellenesen fekete színű, inkább hasonlatos az iszap színéhez, mely hidegvízi horgászatok alkalmával egy átlag szimplán fekete etetőanyaggal szemben hatalmas előnyt jelent. Horgászataink alkalmával észrevettük, hogy az etetőanyagnak nem csak szimplán sötétnek kell lenni, hanem annak szinte bele kell olvadni az aljzatba, hogy a még ébredező halak ne riadjanak el a határozottan elkülönülő tónusoktól. Az etetőanyag illata kibontáskor kellemes tutti frutti aromát áraszt magából, de bekeverés után, átcsap, egy igen finom gyümölcsös jellegű illatkavalkádba. Az aromázottság megfelelő a hideg és felmelegedő vizek horgászatára. Kellemes, édes, nem tolakodó. Ha kevésbé aromás etetőanyagra, vagy jóval darabosabb etetőanyagra szeretnénk szert tenni, kiválóan alkalmas a Prémium Mix etetőanyaggal való dúsítás, mely egyrészről elnyomja kissé az aromát, másrészről ennél darabosabb, teltebb etetőanyag nincs valószínűleg a piacon.
   A későbbiekben evvel is foglalkozunk majd. A sötét pontyozó bekeverésére több mód is létezik, én kettőt szeretnék megosztani. Ha kissé tapadósabb etetőanyagra van szükségünk, bordás kosárban felkínálva, nagy mennyiségben bejuttatva, esetleg sok egyéb adalékanyagot hozzá szeretnénk adni, akkor vizezése egy lépésben történjen. Adjuk a megfelelő mennyiségű vizet az etetőhöz, jól keverjük el, és hagyjuk pihenni picit. Ehhez a módszerhez akkor megfelelő az állaga, ha kissé nyirkos, majdhogy nem ragacsos (ne legyen azért túl ragacsos). Ekkor rengeteg élő anyagot, kukoricát, stb… elbír. A másik módszer, mikor gyorsan bomló etetőanyagot akarunk készíteni, például talpólmos „tömködős” kosárba, Feeder horgászatra, Match horgászatra, stb… Ilyenkor az etetőanyag vizezése több lépcsőben történjen, és minden adagolás és keverés után egy törőszitán törjük át az anyagot. Ekkor rendkívül jól fog bontani, és élő anyagból még így is sokat tudunk szórni belé.


  Megfelelő csali mellé szinte bármi, de hideg és felmelegedő vízben kiváló eredményeket érhetünk el csontkukaccal, gilisztával, epres pufi mellet felkínált két szem csontival, vagy mézes gyöngykukorica mellett felkínált harmatgilisztával. A pelletekből ajánlott ilyenkor a sötétebb színűeket választani, aromában, pedig ha csemegekukoricát is szórtunk az etetőanyagba, nem tévedhetünk nagyot a scopex-es pellettel, vagy extra ponty pellettel illetve ponty-kárász pellettel melyet meglebegtetünk egy szem pufival.
 A horgászat alkalmával sikerült terítékre csalni sok szép keszeget, kárászt, és két pontyot, melyek azonban felvették a harcot a tizenkettes előkével, és sikeresen távoztak a tett színhelyéről. Sajnos erre a meglepetésre igazán nem voltam fölkészülve, hiszen a tó, az időjárás, a vízállás, és a tóban egyáltalán nem mutatkozó halak jelenlétére utaló jelek hiánya, arra engedett következtetni, hogy örülhetünk, ha talán egy békát fogunk. Ehhez képest a Sötét Pontyozó bizonyított, a megfogott 12 keszeg, 8 szép kárász, és a két szakítópróbát nyert ponty képében.



  Üdvözlettel: Professional Fish Hunter Team